Nem tudom, hogy hány kiló Adél, de az biztos, hogy továbbra is csak 2 foga és 1 anyajegye van. Fogbéli hiányosságai miatt még mindig csak pépet eszik, de gyakorlatilag már mindent ledarálok neki, a garnélaráktól kezdve a rozmaringos marháig, színre,  szagra, állagra kalibrálom a kosztot. Ha nem néz ki jól, megy bele egy kis joghurt, ha sápadt, akkor egy kis paradicsom, ha meg folyós, akkor egy kis krumplipüré!

Néha napi egyszer, néha még kétszer alszik és határozottan kezd gondolkodni! Már nem csak a pillanat létezik, hanem mintha tervezne, kombinálna. Ki-be pakol dolgokat, összerak és szétszed, megtalálja az eldugott holmikat, megismeri az embereket és mintha kis hangocskákban is lenne rendszer. Mintha azt mondaná mama és nem csak mammogna artikulálatlanul. :)

Az első év egy csoda volt. Olyan nagyon gyorsan fejlődött a kis teste, a mozgása, az érzékelése. Most az értelmén a sor, most kezd  igazán emberré válni. Többé már nem az a kis ösztönlény, ami lehetne akár kiscica, vagy kiskutya, hiszen azok is nagyon imádnivalóak és okosak. Ő már egy komoly kisgyerek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.