10 kilós, 84 cm-es kislányomat nem lehet többé objektív KPI-okkal jellemezni, még születése napján sem. Bátran kijelenthetem, hogy teljesen önálló lénnyé lett, saját preferenciákkal, ízléssel, érzésekkel, akarattal, gondolatokkal. Íme tehát egy sor mini esszé és anekdota a kétévesről és arról miket szeret mostanában...

• Adél szeret nagyokat aludni és alvás után még nagyobbakat dagonyázni a TV előtt, a meleg takaró alatt, cumival, barival, kakaóval. Amióta levettük a rácsot az ágyáról durván megcsapta a szabadság szele, és egyre korábban követeli álomból felriadt szüleitől a sárkányt (süsü), vagy a molt (kisvakond). Viszont ha megkapja, egy órán át csönd van. Amikor a mesét megunta, akkor pucérra vetkőzve kezd rohangálni a lakásban, ezzel garantálja, hogy valaki felkeljen hozzá.
• Adél mostanában szereti enni és eljutott oda, hogy mindent megeszik, amit elé tesznek, sőt azt is, amit nem. Múltkor talált a földön egy kakaós csiga darabot, mire ráeszméltem, hogy tőlem ilyet nem kapott és öreg néni sincs a közelben, akiket rendszeresen lehúz bármire, ami a kezükben van, vagyis csakis a földről jöhet az a darab, na addigra szépen be is falta. Még szerencse, hogy nem beteges, a 7 kiló kosz pedig, amit a gyerekkor alatt illik elfogyasztani, szépen alakul.
• Adél szeret beszélni, egyre több értelmes dolgot mond, sőt, igen gyakran énekel. Leginkább akkor, ha sokan vannak körülötte, mert tudja ám, hogy mennyire cuki, amikor félig halandzsában elővezeti az örökzöld boci-boci tarkát, vagy a csiga-biga gyere kit. Ekkor valósággal fürdik a népszerűségben, majd biztos, ami biztos megtapsolja magát.
• Adél szeret fürödni, egészen addig a pontig, amíg a szörnyűséges hajmosás el nem kezdődik. Meglátván a mozdulatot, ahogy a samponért nyúlok, keserves sírásba kezd, amit csak tetőz az, ha Jocó, a sok pénzért vásárolt, extra gyerek-designos zuhanyrózsa támadásba lendül. Ennyi erővel egy olcsó, ronda kínai szart is vehettünk volna, azt legalább joggal utálhatná.
• Adél szereti a könyveket, folyamatosan lapozgat, bogarássza a képeket. A legtöbbet a bilin szokott olvasni, sőt, ha a játék mackót teszi oda, akkor a macinak is felolvas. Ha van hozzá kedve, mert néha csak egy könyvet rak a medve elé, hogy az ne unatkozzon wc-zés közben, de felolvasást nem tart neki, mert éppen más dolga van.
• Adél szereti a kütyüket, legyen az mobil, laptop, iPad, TV, DVD. A mai gyerekek tudvalevőleg IT-gént hordoznak magukban, Adél is simán ki-be kapcsolja DVD-t, újraindítja a youtube-on a klippet és rendszeresen telefonál a nagyszüleivel. Az is teljesen természetes jelenség, ha oma a skype-on mond hollandul esti mesét.
• Adél szereti a rendet, nekem pedig van egy ötletem, ezt kitől örökölte. Ha hazaérünk, nem nyugszik, amíg a sál, sapka, kabát, cipő a helyére nem kerül, és erre figyelmeztet másokat is. Ha vendég jön, már az ajtóban leparancsolja róla a kabátot és nekiesik a cipőjének. Ezen kívül kedvence a morzsaporszívó.
• Adél szereti a kutyákat, de főleg a Hamvast és a Bundást. Hamvas kutya mostanra megbékélt a ténnyel, hogy a cica után, Adéllal is osztozni kell a kerten, Bundás meg amúgy is arra van trenírozva, hogy 10 éve a Bakator utca összes iskolába/óvodába/bölcsödébe igyekvő gyereke minden reggel megsimogatja. Ha esik, ha fúj, Bundás a kerítéshez lapul mind reggel fél 8-kor és gyűjti a simiket. A vén kéjenc!
• Adél kedvence Patrik, akivel a a bölcsiben találkozott és akinek nevét igen gyakran ismételgeti. Patrik kínai kisfiú, tehát minden ázsiai férfit lepatrikoz, még Kim Dzsong Il képét is! Ez egy kétéves logikája.
• Adél szereti a bölcsit és a bölcsi is szereti Adélt. Az első bölcsődében minden nap ő ült a dadus ölében, amikor mentünk érte és majd’ megszakadt a szívük a búcsúnál. A második bölcsiben sem más a helyzet, habár az image-én sokat ront a puszta tény, hogy túl korán visszük be (9) és túlságosan későn (4) hozzuk el.
• Adél szereti, ha az történik, amit ő akar, ha nem, akkor rendszerint a földre hasal és artikulálatlan hangon üvölt. Ez a produkciója általában vinnyogó röhögést vált ki a nézőközönségből, amin aztán idővel ő is kénytelen nevetni. És általában ennyiben is maradunk.
• Ja és igen! Adél megtanult valami fontosat: azt mondja „szeretlek” és közben megölel. :)

   

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.