2010.03.08. 15:39
Hollandia vs. Magyarország: nemek és nevek
Szerencsémre olyan országban születtem, ahol a férfiak és a nők pár évtizede már minden szempontból egyenlők, így annak sincsen társadalmi/vallási jelentősége, hogy lányom, avagy fiam születik. Nemesi, királyi családokban párszáz éve még fontos volt egy a nevet és fele (vagy egész) királyságot tovább örökíteni képes hímnemű utód létrehozása. Persze Hollandia ebben is élen járt, az első királyság volt, ahol a trónt hivatalosan lánygyermek is örökölhette. A jelenlegi trónörökösnek is három, pici szőke lánya született az argentínai diktátor lányától, a legidősebb Amália majd egyszer királynő lesz. Most is királynő van Hollandiában, csakúgy, mint Angliában és biztos van még pár aktuális nőnemű uralkodó.
Sajnos nincsen ez mindenhol így a világban, még 2010-ben sem. Indiában, ahol a Föld lakosságának meghatározó része él, még mindig működik a kasztrendszer és a lányokat jelentős hozománnyal kell kiházasítani. A nem kevésbé népes Kínában pedig az egykepolitikának köszönhetően élveznek preferenciát a fiú utódok. Aztán ott van az iszlám világ, amiről tudjuk, hogy szépen lassan a legnagyobb vallássá válik a kerek földön. Nem olvastam a Koránt, de feltételezem, hogy a szent könyvben nem írnak olyasmiről, hogy a nők rosszabbak lennének a férfiaknál. Nem tudom, honnan jön tehát, de valahogy mégis úgy alakult a világ, hogy a muzulmán nőknek, nyugati értelemben véve kevesebb lehetőségük van. A fontos döntéseket sosem a muszlim nők hozzák, a férfiak pedig javarészt olyan erkölcsi elveket vallanak, ami a keresztény világban már 100 éve is ciki volt. Persze egy tisztességes mohamedán családban is joga van a nőnek például a háztartást vezetni, gyereket nevelni, otthon ülni és lefátyolozni magát, ha kilép az utcára. Vagyis majdnem minden muzulmán férfiember fiúgyermeket akar, akinek jóval nagyobb lehetősége lesz élete során kibontakozni, sokra vinni a család nevét. Ebben a kontextusban ez a preferencia teljesen természetes.
Társadalmi, vallási jelentősége tehát a gyerek nemének nincsen ma a Földnek ezen a pontján. A szülők kívánsága, óhaja mögött pedig mindig egy önös érdek lapul. Szeretném, ha fiam lenne, mert mehetnénk együtt focimeccsekre. Szeretném, ha lányom lenne, mert szépen öltöztetném. Én, én, én. Azért vállalunk gyereket, hogy alibit találjunk rá, miért akarjuk újra átélni a gyerekkorunkat, kamaszkorunkat?
Tudjuk, hogy a gyerek neme nem befolyásolható és teljesen esetleges. És ami a lényeg, nem a gyerek „tehet róla”. Milyen érzés lehet vajon egy kis léleknek, hogy anyuka és apuka az ultrahangon azért drukkol, hogy ne az legyen, ami?! Ezt egy magzat nyilván nem gondolja át, de szerintem valahol tisztességtelen vele szemben ez a hozzáállás.
Ha a gyerek nemére nincsen ráhatásunk, ami nem baj, hiszen valójában jelentősége sincsen, akkor mit kezdünk az információval?
A hollandok körülbelül fele nem kérdezi meg a gyerek nemét. Mi sem kérdeztünk meg, Peti ragaszkodott hozzá, hogy ne tegyük. Én eleinte bizonytalan voltam, majd a fenti érvekkel meggyőzött végül. Sokan riogattak azzal, hogy egy óvatlan pillanatban majd jól meglátjuk a vizsgálaton. Ez hülyeség, a mezei, nem 3D ultrahangon, foltokat, formákat látni, de nem részleteket.
Szintén holland szokás, hogy a születendő gyerek nevét nem teszik közzé a nagy pillanat előtt. Ez az ötlet rögtön szimpatikus volt. Nem az elvek miatt, egyszerűen nem kívántam, hogy a környezetem szakadatlan kommentálja a döntésünket, amiben majd jól megingatnak a végére. (Itt az én önös érdekem, ami nem sért másokat.) Amúgy sem volt olyan egyszerű a külföldi családi név mellé valami két nyelven is kimondhatót találni. Amikor pedig már ott fekszik egy pici baba, senkinek sem az lesz a gondolata, hogy jaj, de béna neve van. Vagy, ha mégis, azért az elég nagy érzéketlenségre vall!
Ez szintén 1:0 Hollandiának. A jelenlegi állás - Magyarország: Hollandia 1:2
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Athe 2010.03.10. 17:31:52
Azt gondolom erről a témáról, hogy az ember eleve önzőségből vállal gyereket, vagy épp nem vállal gyereket. Amikor elhatározzák a szülők, hogy na akkor jöhet a baba, akkor ez a történet még elsősorban róluk, mint döntést hozó felekről szól
csib · http://kapirgalo.blog.hu/ 2010.03.11. 14:37:39
Azért az önzőségnek fokozatai vannak, persze mindenki az, aki reprodukálni akarja önmagát! De gyereket azért szüljünk már, hogy legyen a világban egy kis lélek, és ne azért mert újra fiatalnak akarom magam érezni, esetleg meg akarom menteni a házasságom ...
A döntés valóban rólad szól, de amint megfogan a baba, már róla kellene szóljon a történet.
Athe 2010.03.11. 16:03:54
csib · http://kapirgalo.blog.hu/ 2010.03.11. 22:11:58
Tőlem is mindenki azt kérdezte, hogy érzem-e már az anyaságot. Hát, számomra ez akkor vált valósággá, amikor a kezembe fogtam és nem előbb. Akkor éreztem először, hogy tényleg gyerekem van.
Talán a nem önzés arról is szól, hogy önálló egyéniségként kezeled már a kezdetektől, és nem magadat akarod látni benne és a saját céljaidra "használni".