DSC_1572.JPG

- Mami, miért van minden bácsi lepedőben?

-A sivatagban vagyunk és itt ez a legpraktikusabb ruha. A hosszú lepel megvéd a homoktól és azért fehér és vékony, hogy ne legyen melegük benne a bácsiknak.

- De mama, de akkor a néniknek miért nincsen melegük a hosszú fekete ruhában?

- Szerintem melegük van. Ők így jártak...

 

Kétségtelen impozáns látvány, ahogy az emberek, férfiak, nők és gyerekek, hagyományos viseletben róják Doha utcáit. Aki nem abban van, az általában külföldi, amit onnan is lehet látni, hogy ők azok, akik munkavégzéssel töltik az idejüket. Doha igazán szépnek tűnik a rengeteg lepeltől, habár anélkül is talán az lenne. Adott egy végtelennek tűnő sivatag, amiből délibábként emelkedik ki ez a modern, de mégis összetéveszthetetlenül arab stílusú metropolisz. Mindig is lenyűgözött a közel-keleti építészet és biztosan sokan megkövetnek majd ezért, de számomra a világ legszebb templomai a mecsetek, szebbek, mint a mi templomaink. Akármelyik. Tetszenek a non-figuratív minták kívül és belül, amitől az egész nagyon egységes, de mégis díszes, még véletlen sem giccses, hanem olyan igazán kifinomultan ízléses. Mindennek oka is van, az iszlám hit szerint tilos a mecsetekben bármilyen élőlényt (legyen az ember, állat vagy növény) ábrázolni, hiszen ezek mind Allah teremtményei, és ha megjelennek képileg, akkor talán eme hamis bálványokat kezdik imádni az emberek, Allah helyett. Valahogyan így magyarázta muzulmán sógorom. Igaza is van, kétségtelenül nagy a csábítás, ahogyan abban is, hogy a Biblia érdekes sztorijai között elveszve a lényeget felejtsük el. A muzulmánok, ismerve az emberi gyarlóságot, inkább kiiktatták a mecsetekből a kísértést, hogy ott így tényleg mindenki Allahra figyeljen. A fanatikusok szerint egyáltalán sehol sem szabadna Allah teremtményeit mutatni, ezért minden könyvet, ami ilyet tesz, beleértve az orvosi könyveket is, el kell égetni. Meg is tették sok helyen.

Olvastam egy kutatást arról, hogy az országokat két dimenzió alapján összesen négy csoportba sorolták. Az egyik dimenzió az állam világi vagy vallási berendezkedése volt, a másik pedig az emberek nyitottsága más kultúrák irányába. A nyugati világ zöme a nyitott-világi metszetben helyezkedik el, Magyarország (sajnos), a balkáni államok és a volt Szovjetunió országai pedig a zárt-világi kategóriába esnek. Tipikusan nyitott, de vallásos értékek mentén működik néhány távol keleti ország és Dél-Amerika hívőbb része, a zárt vallásosság pedig a muzulmán országok sajátja. Ha ehhez hozzáillesztjük az országok gazdasági fejlettségét, akkor egyértelműen a nyitott-világi szegmensbe koncentrálódnak az anyagi javak. Ez nyilván nem a véletlen műve, hiszen ez az a struktúra, ami a legjobban támogatta a fejlődést. Kivételt képez néhány mesésen gazdag közel-keleti állam, mint például Qatar, akik pontosan a spektrum másik végén helyezkednek el, nagyon vallásosak és nagyon befelé fordulók.

Qatar és a többi olajban fürdő közel-keleti ország gazdagsága olyan, mint amikor az egyszerű ember megnyeri a lottóötöst: nem jó és rossz döntések során alakul, vagyis nincsen mögötte semmiféle változás vagy tanulási folyamat. Ezek az emberek, akik hagyományos ruháikban, nőiket fejük búbjáig bebugyolálva, sétafikálnak Doha utcáin, drága órában és a lepel alul kikukucskáló Louis Vuitton táskával, néhány éve még a sivatagban botorkáltak a tevéikkel! Nem csoda hát, ha (értékrendbeli) változás helyett, pénztől és hatalomtól ittasan merülnek alá a saját hagyományaikban, vallásunkban. Az iszlám szokások elég nehezen össze-egyeztethetőek a XXI. századi életmóddal, kivéve, ha nem vagy keveset kell az illetőnek dolgozni és Qatarban pont ez a helyzet. Naponta 4-5-ször imádkozni, minden évben 40 napot étlen-szomjan böjtölni nem olyasmi, amit hatékony munkavégzés mellett megvalósítható lenne. Minden vasárnap templomba járni, az belefér, de naponta többször otthagyni csapot-papot, meetinget, ügyfelet és kiteríteni az imaszőnyeget, nem reális vállalás 2014-ben. Ezért furcsa és visszás Qatar fejlődése. Azt se felejtsük el, hogy Qatar és a többiek gazdagsága egyetlen ásványkincsen alapul, ami bármikor véget érthet, akárcsak egy lottó nyereménynek. És csakúgy, mint a lottó-nyertesek körében, a problémák majd akkor kezdődnek, ha kezd fogyni a pénz/olaj. Ezért lenne fontos, hogy az arab országok alkossanak valami olyasmit a sok-sok pénzükből, amiből majd akkor élnek, ha kifogynak a fekete aranyból, ehhez azonban nyitni kell a világra. Qatar nagyon jó úton halad a fenntarthatóság felé, ez az ország a pozitív példa. A reptéri ország-imázs magazin szerint a világ legmenőbb sportversenyeinek szeretnének otthon adni, ez a víziójuk. Nemsokára foci VB-t rendeznek, hamarosan mindenki Qatar-ra fog figyelni. Azt ígérték a meccsek idejére légkondícionálni fogják a stadionokat, hiszen 50 fok is lehet nap közben a sivatagban. Ott jártam után el is tudom képzelni, hogy megteszik. Sőt azt is, hogy gyönyörű üvegkupolával fedik be a várost, hogy olyan legyen, mintha az ezer egy éjszaka meséiből lépett volna ki.

DSC_1571.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://kapirgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr835786627

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.