Pár éve már, hogy rendszeresen támogatom a Budapesti Állatkertet adóm 1%-ával, illetve örökbefogadó szülőként, ide értve mások örökbefogadásra buzdítását is. Nem azért teszem ezt, mert a fogságban született, mesterséges megtermékenyítéssel fogant, marha apróhúson szocializálódott oroszlánok fontosabbak nekem, mint a szegény rákos kisgyerekek, a gümőkórosok, vagy a kivert kutyák tetszőlegesen szerencsétlen csoportosulása. Azzal sem értek egyet, hogy a vadon helyett egy ketrecben a helye a vadállatoknak, ahol az emberek, mint valami cirkuszi látványosság bámulják őket. Ezek az állatok sajnos már fogságban születtek, számukra ez a valóság és esélyük sincsen a Szerengetiben botorkálni. Olyan ez, mint az árvaház. Persze, a legjobb, ha minden gyereknek vannak rendes szülei, de ha ez még sincs így, akkor az adott helyzetből kell a legjobbat kihozni, ahelyett, hogy azzal foglalkozunk, mennyire messze van a szituáció az ideálistól.

Az igazi ok a támogatásom mögött az, hogy az Állatkert az egyik olyan kivételes hely ebben az országban, ahol nem nyúlják le a támogatók pénzét, hanem fejlesztenek, korszerűsítenek, beruháznak, rendezgetnek, és valóban arra költik a pénzt, amire kapják – nevezetesen, hogy állatok életkörülményiét a legjobbá tegyék. Valahányszor körbesétálom az intézményt, mindig látok valami újat, valami jobbat, valami fejlődést. Működik a dolog. Van egy olyan érzésem, hogy szemben mondjuk a BKV-val, az Állatkert nem az európai szinten nagyon alacsony belépődíjakból finanszírozza európai színvonalú szolgáltatását, hanem a támogatásokból (is). Láttam egyszer egy riportot a vezetőről, aki kb. úgy nézett ki a pávatollas kalapjában, mint Rumcájsz maga, nem pedig úgy, mint egy budai villa és kajmán-szigeteki bankszámla tulajdonos. Valahogy elhiszem neki, hogy szívvel lélekkel csinálja. De ez mág nem elég ám. Kell, hogy legyen elképzelés, ötletek, amiket meg is valósítnak. Picit értve a marketinghez, azt kell, hogy mondjam, hogy az Állatkert nagyon ügyesen pozícionálja magát a fogyasztók felé és nagyon érdekes dolgokat csinál. Az örökbefogadás, a karácsonyi bérletakció, az ATL kampányok, a honlap, a gyerekprogramok és a magyar állatok farmja mind nagyon profi munkáról tanúskodnak. Szakmabeliként látom az akciók mögött a briefet, az üzleti célokat, amik relevánsak és konzisztensek. Ezen múlik minden, legyen egy vízió és valósítsuk meg mellébeszélés, kifogások, korrupció helyett.

Az elmúlt évben körülbelül 5 látogatást tettem kedvenc állatkáim között, de az idén biztos többet fogok menni, hiszen éves bérletem van. Azt tervezem, sokat fogunk Adéllal sétálni arra, hiszen maga a park is nagyon szép. Várom már a napot, hogy ő is értékelje ezeket a sétákat és szeretném, ha hozzám hasonlóan nagy állatbarát válna a kiscsajból, annak ellenére, hogy mégiscsak egy 2 milliós nagyvárosban lakunk.

Már egészen jól ismerem a járást, és folyamatosan figyelem a kis állatok fejlődését. A híres kis orrszarvú, Lisimba például már majdnem akkora, mint az anyukája, pedig mennyire pici volt, amikor először láttam… Most a kis gorilla tartja a látogatókat izgalomban, akiről kiderült, hogy hím, de az apukája kiléte még mindig bizonytalan… Az örök kedvencem persze a szurikáta kolónia, akiket órákig tudnék figyelni, amint intézkednek, rendezkednek, zajlik körülöttük az élet… A kis hegyi kecskéket a legutolsó látogatásomkor szúrtam ki, ők is nagyon aranyosak, legközelebb biztos megint benézek hozzájuk… A jegesmedve balerinákat megszégyenítő kecsességgel szokott úszkálni, szeretem nézni őt… A fókák sokszor zajosak… A tengerimalacok pedig nagyon szaporák, nyáron követni sem lehet már hányan laknak a számukra berendezett kis városkában… Januárban az összes nagyobb állat kiszuperált karácsonyfákat csócsált…Az Állatkertben mindig történik valami…

 http://www.zoobudapest.com/

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kapirgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr811700004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása