Minden friss anyukának kb. 3 millió kérdése van a gyerekneveléssel és gondozással kapcsolatosan. Ennél már csak azoknak a kérdéseknek a számossága több, amit a saját kisbabádtól szeretnél megkérdezni! Például, hogy jól érzed-e magad? Tetszik-e a kiságy? Szorít-e zoknid? Melyik cumit csíped jobban? Jó lesz ez a rádió, vagy dobjak be egy cd-t neked? Fázol vagy meleged van? Maradnál még egy picit a pancsiban, vagy essük túl a pizsilövésen és jöhet a kaja?  A lámpát nézed odafent? Eszel még vagy már csak sunnyogsz a maminál? Miért kiabálsz a kedvenc katicabogaraddal? …

Eme kérdésekre sosem fog a kedves anyuka választ kapni. Hülye hasonlat, de ahogy a sírból sem jött még senki vissza beszámolni a fejleményekről, úgy kisbaba korára sem emlékszik pontosan senki. Hipnózissal, meg mindenféle csiri-biri pszicho módszerrel kb. annyit lehet visszabányászni a múltból, hogy az ember frusztrációja a rácsos ágy magányától datálódik, de arra sose fog emlékezni, miért köpte ki a kedvenc répapürét azon az esős keddi napon. Pedig biztos jó oka volt rá, mert igazán elszántan és céltudatosan tette, amit tett.

Van egy kérdés mind felett, amit talán a legtöbbször szegeznének az anyukák gyermekeikhez: Miért sírsz?

Ha sír egy gyerek 10 anyukából 7 biztosan azt gondolja, éhes. Ezt onnan tudom, hogy akárhányszor Adél rázendít, bárhol is vagyunk, az első kérdés az, hogy „jaj szegény, nem éhes?”.  Talán az is közrejátszik ebben, hogy a kislány még mindig egy kis kecses gazella, nyoma sincs a hurkácskáknak, viszont a kezei-lábai úgy nőnek, mintha locsolnám őket. Ezzel együtt borzasztó idegesítő, amikor egy ismerős vagy ismeretlen nekem szegezi ezt a kérdés azt feltételezvén, hogy éheztetem szegényt. (Egyébként mindketten az apjával pontosan ugyanilyen kis piszkafák voltunk, az lenne a csoda, ha kis vasgyúrónk lenne.) Az a helyzet, hogy igen könnyű lenne minden egyes nyikkanásnál az éhséget okolni és gyorsan betömni a száját kajával – teliszájjal ugye nem tud sírni. A helyzet az, hogy reggelente, miután 10 órája nem evett képes még fél órát elefántokat bámulni a kiságyban, és ha napközben nagyon elalszik, eltelhet akár 5 óra is kaja nélkül, felébredvén aztán vidáman játszana. Nos ezek tükrében ha kaja után 2 órával bevág egy hisztit a kislány, nem hiszem, hogy éhes. Biztosan sok kicsi komolyan bír tombolni éhségében, de az is biztos, hogy sokkal kevesebbszer teszi ezt, mint hisszük. Jól megetetni a síró gyereket veszélyes lehet. Egyrészt elveszik a rendszer a napokból, amit előtte kínkeservesen kialakítottunk! Ez fontos neki is, hiszen tudja, mire számíthat és biztonságban érzi magát tőle. Másodsorban nincsen jó üzenete annak, ha egy ismeretlen problémát evéssel kompenzálunk. Ha az rögzül a gyerek agyában, hogy fáj a hasam/fázom/unatkozom/álmos vagyok/viszket a fülem, tehát eszem, később is eszébe juthat így megoldani a problémáit. Azonban akkor ezt már étkezési zavarnak hívják, és orvosi segítséget igényel.

Visszatérve a statisztikához, 10 anyukából 2 biztosan hasfájásra gyanakszik. Ez az igazi jolly joker indok. Ha nem tudjuk, mi baja a gyereknek, akkor biztosan fáj a hasa – segíteni sajnos nem tudunk rajta, csak sajnáljuk szegényt. A legjobb, amit hallottam, hogy onnan lehet tudni, hogy a gyereknek fáj a hasa, hogy húzgálja a lábát a hasához. Vagyis rugdal. Hát, ilyet! Kisbaba és rugadal! (Ld. még rugdalózó nevű ruhadarab). Nem azt mondom, hogy a hasfájás hülyeség, de érdemes más opciókat is átgondolni, hátha ott van a megoldás a szemünk előtt, csak egy pici erőfeszítésbe tellene segíteni, de nem veszsük észre, mert annyira sajnálkozunk a hasfájás miatt.

Adél általában két dolog miatt sír. Fáradt vagy unatkozik. Elég sok hasfájás elleni szert tömtem belé, mire erre rájöttem. Az azért gyanús volt, hogy a legtöbb búbánat elmúlt a pelenkázó asztalon. J

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.