Habár Hollandia Magyarországnál sokkal gazdagabb ország, néha ez mintha fordítva lenne, ilyen például bizonyos szempontból az egészségügy is. Hollandiában ugyanis nincsen felesleges pazarlás. Csak annyi orvosi vizsgálaton vesz részt a kismama, ami feltétlen szükséges. Ha problémamentes a terhesség, mint az enyém is volt, akkor orvost nem lát a 9 hónap alatt. Ultrahang készüléket pedig kétszer. Egyszer a legelső vizsgálaton, ahol azt ellenőrzik, hogy biztos nem csak a kémia viccelődik az anyukával, valóban létezik a gyerek. A második, a 18 heti genetikai vizsgálat, ahol megszámolják, hogy hány keze, lába, feje van a magzatkának. És ennyi, innentől kezdve még a jövevény méreteit is homály fedni – hacsak valami baj nincsen. Persze extra fizetségért bármilyen különleges vizsgálat elérhető – viszont az várható, hogy egy holland százszor is meggondolja, amint egy eurót bármire is kiad, így ezek a szolgáltatások nem túl népszerűek. Ehhez képest nekem legyezőm van az ultrahangos sztárfotókból, minden egyes vizsgálaton megnéztük Kapírgálót és jól rácsodálkoztunk, hogy mekkorát nőtt, mit csinál. A képek 90%-án azonosítatlan foltok láthatók, de megnyugtat a tudat, hogy igen, ő van rajta. Nem hiszem, hogy az ultrahang különösen jót tesz a magzatnak, legalábbis a mienk elég hatékonyan bírt menekülni a műszer elől, nyilván nem véletlen. Elméletileg egyet értek azzal is, hogy ne kukucskáljuk be oda, ahova természet nem adott belépőkártyát nekünk.

Bevallom, a kíváncsiság hajtott, így mi is kihasználtuk az összeses lehetőséget, hogy meglessük a bébit. Jó érzés volt tudni, látni, ahogy gyarapszik a kicsit, jó volt nyugtázni a tényt, hogy az sok energiám nem veszett el, csak átalakult! Viszont a 4D babamozit túlzásnak tartottam. Mint ahogyan megcsináltunk minden lehetséges szűrővizsgálatot is. Miért? Mert szerettem volna tudni, ha valami baj van a babával, hogy eldönthessem hogyan tovább. Sógornőm mély megvetéssel a hangjában erre azt mondta, hogy mit érdekli az őt, hogy baj van, akkor azt dobta a gép. Vagyis fel sem merül annak a lehetősége, hogy egy 18-24 hetes magzattól megváljanak a szülei, mert nem teljesen egészséges. Abban igaza van, hogy amikor a rendellenességek kiderülhetnek, akkor a baba már egy nagyon konkrét kis mozgó élőlény, nem valami szürke paca a monitoron, ember legyen a talpán, aki azt mondja, hogy kukába vele. Ez egy nehéz döntés, de nekem mégis jó volt a tudat, hogy adott esetben dönthetek, és nem csupán sodródom a sorssal.

 

Ezen a meccsen 1:0 MagyarországnaK (két foruló után az állás Hollandia-Magyarország 1:1)

A bejegyzés trackback címe:

https://kapirgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr931704209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása